Elvi különbségek: Különböző energiaszabályozási módszerek
Az állandó nyomású üzemmód olyan, mint egy tapasztalt sofőr, aki tempomatot használ,{0}}a feszültség stabil marad, és az áramerősség automatikusan az ellenálláshoz igazodik. A hegesztés során, ha a cső a hő hatására kitágul, ami az ellenállás csökkenését okozza, az áram természetesen növekszik, hogy kompenzálja a hőt. Az állandó áramú üzemmód viszont olyan, mint egy precíz metronóm; az áramerősség mindig a beállított értéken marad, miközben a feszültség automatikusan az ellenállás-ingadozásoknak megfelelően igazodik, biztosítva a másodpercenkénti állandó hőbevitelt.
Alkalmazható forgatókönyvek: Anyagok és környezet
Az állandó nyomás jobban megfelel a vékony{0}}falú alkatrészekhez: Ha a csőfal vékony, az anyag gyorsan felmelegszik, és kicsi a hőkapacitása; az állandó nyomás önszabályozó jellemzői-meg tudják akadályozni a helyi túlmelegedést.
Az állandó áram kiváló a vastag falú-hegesztésnél: Ha vastag falú-csövekkel dolgozik, az állandó áram folyamatos és stabil hő behatolást biztosít a mély anyagokba.
Környezeti alkalmazkodóképesség összehasonlítása: A nagy feszültségingadozású építkezéseken az állandó áramú üzemmódot részesítik előnyben, míg az állandó nyomású üzemmód nagyobb toleranciával rendelkezik a csőellipticitás tekintetében.
Hatásbeli különbségek: hegesztési minőség
Az állandó nyomású hegesztés egyenletesebb ízületet eredményez, de az áramingadozások miatt mikroszkopikus pórusok keletkezhetnek; az állandó áramú hegesztés sűrűbb hegesztési kristályokat eredményez, jellemzően 5%-8%-kal nagyobb mechanikai szilárdsággal, de pontosabb előmelegítést igényel. Az üzemi nehézséget tekintve az állandó nyomású üzemmód nagyobb hibahatárral rendelkezik, míg az állandó áramú üzemmód a csőszerelvény csatlakozási pontosságának és a szorítóerőnek szigorú ellenőrzését igényli.
